Somogy vármegye déli részén van a nagy múltú Ötvös nevű falu, ami éppen az akkori bíró, nagyapám idején egyesült a szomszéd faluval Kónyival, és így lett Ötvöskónyi a neve. Hajdanán a szőlőhegy szélén volt egy Báthori várkastély, majd később a Tanárok mellett felépült egy másik, ami most már kezd az enyészeté lenni. Az épület mellett még él a villámcsapott, kettétört, talán 300-éves híres hársfa.
Egyébként Kónyi a török időkben kipusztult, Ötvös viszont talán azért nem, mert – az öregek elmondása szerint – a törökök elől a Tanárokon keresztül az erdőbe menekültek a faluból, vagy a legelőn lévő szigetre. Megjelent Atádról egy könyv, a szerzőnek megírtam, hogy sem a régi térképeken, sem a gyerekkori emlékeimben nem szerepel semmiféle sziget. Egy megoldás még lehet, hogy vagy volt egy legelő a mostani halastó mellett, vagy pedig azt a disznók makkoltatására is értették, akkor a tónál levő félszigetre mehettek az emberek.
Tanárok régi szép magyar szó (nem a tanár többese!), ma más elnevezés jelöli a régi-régi mélyutat. A fölső felén, az út mellett lehetett a falu egy része – ami talán a műholdas felvételen látszik –, ahová az emberek a törökök elől menekültek.
Az 1867-es értelmező szótár szerint a „tanárok” szó jelentése „körülárkolt és fákkal körülültetett kaszáló”. Leírtak egy példát is, miszerint „ha embereknél is ugy mint lovaknál a korcsosodás meg nem történhetéséről a fék s elzárt tanárok felelhetnek” (Wass M.). Talán Ötvösben is az óvatos életvitel, elzárkózás és az árokkal, sűrű bokrokkal, cserjékkel, fákkal védett, önellátásra képes település-rész mentette meg az ötvösi lakosokat a nehéz időkben.
Az csak egy feltételezés, hogy „Tanárok felé vezető út” volt a teljes név, amiből aztán az utat jelölő Tanárok lett. A Tanárok mai neve Felsőszőlőhegy út.
„Ötvöskónyi szép helyen van.
Köröskörül szöllőhegy van.
Közepiben a Tanárok,
Melyen a babámhoz járok” – szól a helyileg ismert dal, amiben erős túlzás az, hogy a falu körül szőlőhegy lenne.
